Kezdő méhészeknek mindig azt javasoljuk, hogy max. 4-5 családdal induljanak.
Egy-két év alatt olyan gyakorlati tapasztalatokra tesz ugyanis az ember szert, hogy utána már bátran beiratkozhat egy OKJ-s képzésre.
A képzésekkel pedig megszerezhet egy olyan méhész végzettséget és ami még fontosabb, tudást, amivel bátran nekiállhat a méhes tovább-fejlesztésének.
Milyen kaptártípussal érdemes elkezdenem a méhészkedést?
Ha megvan a megfelelő elméleti hátternük, valamennyi gyakorlati ismeretünk és a méhes számára kijelölt és engedélyezett helyünk: ideje eldöntenünk, hogy milyen típusú méhészetet szeretnénk. Bármely kaptártípus megfelel a méhészkedésre.
Minden kaptártípussal másképp kell méhészkedni és mindegyikkel lehet jó eredményeket elérni. Igazándiból a gyakorlattal tapasztalja meg mindenki, hogy melyik a saját maga számára a legmegfelelőbb módszer.
A legelterjedtebb kaptártípusok egyébként a rakodókaptárak.
Nagy állományhoz ezeket a legkönnyebb gépesíteni. Én pl. évekig próbálkoztam nagyboconádi fészek +1/2 nagyboconádi mézterű rakodókkal és 24 keretes nagyboconádi fekvőkkel – bár máshol ezzekkel a kaptártípussal konténerek is jól működnek, nekem mégsem jöttek be. Mióta 1/2 boconádi rakodókra váltottam, a mézhozam a többszörösére növekedett és számomra a kezelésük is sokkal egyszerűbb (pl. mézelvételnél szöktető használok és nem kell azon nyomban a helyszínen pörgetni, hanem megoldható az otthoni pörgetés is).
Hol kezdjek el méhészkedni?
Ha már van egy bizonyos elméleti alapképzettségünk és gyakorlatban is találkoztunk már a méhekkel, akkor a következő lépés egy olyan hely kiválasztása, ahol leendő méhesünket el tudjuk helyezni: Mikre kell odafigyelni a méhészeti hely kiválasztásánál?
Először is utána kell járni a helyi állattartási rendeletnek amely meghatározza, hogy az adott környéken hová szabad méhest telepíteni. FIGYELEM! A méhészeti tevékenység bejelentés köteles. Minden év februárjában a helyi önkormányzatnál jelezni kell, hogy pontosan hol és mennyi méhcsaládunk található.
Hivatalos anyaméhnevelő-telep 5 km-es körzetében nem, vagy csak a nevelő méhész engedélyével lehet méhészetet létesíteni.
Országos szinten egy rendelet van, amire nagyon oda kell figyelni, ez pedig kimondja, hogy a méhkaptárakat a telekhatártól legalább 4 méternyire kell elehelyezni. Ha nincs meg ez a távolság, úgy 2 méter magas tömör kerítés, vagy sövény kell ahoz, hogy a méhek röptét megemeljük és ne veszélyeztessük a szomszédokat.
Helykiválasztásnál fontos, hogy előzetesen egyeztessünk a szomszédokkal. Ez azért fontos, mert a méhek nagy valószínűséggel rá fognak járni a szomszédban található vízre (pl. kutyaitatóra, kerti tóra, kerti csapra, megöntözött virágokra) és előfordulhat hogy több szúrás is éri majd a röpvonalukba kerülőket. Ha esetleg a szomszédban, vagy a környékben élők közül valaki allergiás, és a méhszúrástól akár életveszélyes állapotba is kerülhet, akkor később biztosan problémáink lehetnek. Ezeket érdemes a meggondolt helyválasztással előre kivédeni…
A helykiválasztásnál azt is figyelembe kell venni, hogy a méhek elérhető közelségben megfelelő méhlegelőt találjanak: 500-1000 méteres távolsában legyen több hektárnyi olyan terület, ahonnan a méhek gyűjteni tudnak. Ellenkező esetben vagy vándorolni kell velük, vagy a szezon nagy részében etetni kell őket, ami nem egy kifizetődő állapot.
Gyakorlati méhészeti tréning
Ha már megvan az elméleti háttértudás, ajánlott minden kezdő méhésznek ellátogatnia egy működő méhesbe, méhészetbe. Jó, ha a saját méheink megvásárlása előtt a gyakorlatban is megismerjük a méhek kezelését, kitapasztaljuk szervezetünk méhszúrásra adott reakcióját, és meglátjuk hogyan viszonyulunk a méhekhez a gyakorlatban.
Aki pl. allergiás a méhszúrásra, nem bírja, mikor a bőrén több méhecske is mászkál, vagy annyira fél tőlük mikor a feje körül repkednek, a méhészeti látogatás után és még a nagyobb befektetés előtt beláthatja, ha nem neki való a méhészkedés.
Mit kell először megtanulni a méhészkedésről?
Lelkes kezdőként nagyon fontos, hogy kaptárvásárlás helyett először az elméleti alaplépéseket tanuljuk meg.
Az alábbi két könyv ebben nagy segítség lehet: Az alapmű, vagy ahogyan sokan emlegetik a méhészet “Bibliája”: Őrösi Pál Zoltán: Méhek között Ruff János: A méhészmester könyve (tartalmazza mindazt összefoglalva, amit a méhészvizsgán tudni kell)
A jelenlegi szabályozás értelmében ma magyarországon bárki tarthat méheket. A méhészeti tevékenységet azonban egyre többen szeretnék némi képzettséghez kötni. Ennek oka egyszerű és nagyon is megalapozott: egy nem megfelelően kezelt, elhanyagolt méhessel a kontár méhész akár olyan fertőzéseket okozhat, melyel saját állománya mellett akár a környező méhészek állományát és sok éves munkáját is tönkreteheti.
Fontos az alapfokú tudás a méhegészségügyi ismeretkeről és méhészeti lépésekről, nehogy a környező méhészeknek kárt okozzunk!!!!
Hogyan kezdjek el méhészkedni?
Ha valaki szeretne elkezdeni méhészkedni, először mindenképpen érdemes az elméleti alaplépéseket elsajátítania. Az elmélet elsajátítása után és még a méhkaptárak megvásárlása előtt fontos, hogy a kezdő méhész mindenképpen látogasson el egy működő méhesbe, méhészetbe.
Ha már van egy bizonyos elméleti alapképzettsége a kezdő méhésznek és gyakorlatban is találkozott már a méhekkel, akkor a következő lépés egy olyan hely kiválasztása, ahol leendő méhesét el fogja helyezni.
Ha megvan a megfelelő elmélet, gyakorlat és a hely: ideje eldönteni, hogy milyen típusú méhészetet szeretnénk.
Falurádió
